1977 fontos évszám George Lucas életében, mert a Csillagok háburúja volt élete hátralevő részének az első napja. Hiszen immár 31 éve (az Indiana Jonest leszámítva), hogy a Star Warsnak él, illetve a Star Warsból él. Az új trilógia befejeztével mások számára is elérhetővé vált az univerzum, amiből bárki lecsíphet egy darabot, megalkotva ezzel saját történetét. A Clone Wars is hasonló elgondolásból készült: jedik és sithek harcát egy második és harmadik film között játszódó történetben meséli el. A címből nem nehéz kitalálni, hogy ez az időszak a klónok és a szakadárok harcáról szól.

Obi-Wan Kenobi és Anakin Skywalker épp a köztársaság egyik planétáján harcol a droidokkal, amikor Yodától értesülnek, hogy valaki elrabolta Jabba fiát. A gyermek Hutt visszaszerzése létfontosságú, hiszen ettől függ, hogy Jabba kinek az oldalára fog állni a háborúban. Persze a gonosz Dooku gróf és ifjú tanítványa is Jabba szimpátiájának az elnyerését tűzte ki célul magának.

A Clone Wars eredetileg rajzfilmsorozatnak indult, és a most bemutatott filmet a készítők egyfajta felvezetésnek szánták. Mikor ezt kitalálták, sajnos pár dologról megfeledkeztek, mint például épkézláb történetről. Mert amit 90 percen keresztül látunk az simán belefért volna egy 30 perces epizódba, és még akkor is csak egy közepes részről beszélhetnénk. Amúgy a fordulatok nélküli sztori már azáltal is értelmét veszti, hogy a Sithek bosszúja láttán úgyis mindenki tudja, hogy bizony semmi váratlan nem fog történni hőseinkkel. Így meglepetések híján a látvány kárpótolhatja az embert, ami ugyan szép meg jó, de kicsit sok, és nem is igazán emlékezetes. Persze az űrhajókról készült távoli képek teljesen beleillettek volna az új trilógia bármelyik epizódjába, és a karakterek grafikájával sem volt szerintem semmi probléma, mégis, a normális történetet ez sem tudta pótolni.

A másik nagy negatívuma a Clone Warsnak, hogy nem tudni, milyen korosztálynak szól. Mert az akciók és a jól megszokott szereplők alapján a rajongó felnőttek lehetnének a célcsoport, a robbanások és fénykardpárbajok között lévő események bárgyúsága és idétlen viccei alapján inkább gyermekmatinénak mondanám a filmet. A folymatos becézgetés, mint pl. Sky-srác, büdöske, lárvácska, hamika, stb. iszonyat idiótának hatott, ahogy a droidok szerencsétlenkedései is. Nem egyszer sajnos kínomban nevettem, ami egy Star Wars film esetében nem túl jó jel. Ahogy a klasszikus John Williams zene elhagyása sem volt túl szerencsés, többször teljesen oda nem illő muzsika szólt a háttérben. A filmélményemet a Lurdy technikusai is nagyban rombolták, hiszen az első kb 8 perc végig monóban szólt, így ráhangolódni sem igazán tudtam a látottakra.

Minden viszontagság ellenére a Clone Wars nézhető alkotás volt, a 90 perc végül is egész gyorsan eltelt, csak hát a komolyság nagyon hiányzott belőle. Az amekrikai bukás láttán  kiderült, hogy a koncepció mozifilmen nem működik, azonban a sorozatban még mindig lehet bizakodni. Ezért is adok 4/10-et a Clone Warsnak, ami nem volt jó animációs film, de valamivel komorabb megközelítéssel többet is ki lehet hozni az ötletből.