Ajánló: Júlia néni és a tollnok - avagy mindennap új folytatás

Ne riasszon el senkit a szokatlanul hosszú cím-alcím kombó, a magyar fordítók éreztetni akarták, hogy itten bizony Mario Vargas Llosa regényének adaptációjáról van szó (Amerikában megelégedtek a Tune in tomorrow... megjelöléssel).
A lényeg: az MGM van olyan kedves, hogy egymást követő két vasárnap is főműsoridőben adja le (április 6-án 20:30 és április 13-án 20:30), ennek pedig örülünk, mivel ez egy nem mindennapi film.
 
Pár szó a filmről
Az ötvenes évek Amerikájában járunk, a fiatal Martin Loader (Keanu Reeves) egy rádióban dolgozik, ahol nagy a felhajtás: a dögunalmas szappanoperájuk írását átveszi a híres (és albángyűlölő) Pedro Carmichel (Peter Falk), eközben betoppan Martin nénikéje is (Barbara Hershey), Carmichel pedig nemcsak a szappanopera szálait kezdi el irányítani...
A szereplőgárda egyszerűen fantasztikus, a talán kevésbé ismert Barbara Hershey (a rendszeres mozijárókon kívül leginkább a Chicago Hope sorozat rajongóinak lehet ismerős a név) tökéletesen hozza a szende, mindig flörtre kész nőt. Keanu Reeves a leggyengébb láncszem, de róla is rögtön elhisszük, hogy tapasztalatlan, az élet rejtelmeivel csak ismerkedő fiatalember, Peter Falkra pedig mintha ráöntötték volna a szerepet - a Columbo-filmeken kívüli talán egyik leghitelesebb alakítása ez.
A film 1990-ben készült, és minden tekintetben teljesen egyedi, ez már a film eleji stáblistából is kiderül, de ezután is végig nagyon ötletes a megvalósítás, szinte kiköveteli a figyelmet, de meg is éri rászánni a bő másfél órát.
 
Lényeg az, hogy mindenkinek ajánlom a filmet, ami egyrészt egy kellemes szerelmi történetet sok humorral, de emellett komolyabb, mondhatni filozófikus rétegei is vannak, ami alapján elgondolkodhatunk a művészet értelmén, feladatán.
Nálam ez 9/10, minimum - az élvezeti értékből csak a borzalmas mgm-es szinkron ront, de ezzel együtt is csak ajánlani tudom: megéri megnézni.
Címkék: ajánló, kritika, 90s, 9/10