Apocalypto
Tegnap este filmet akartam nézni, de nem igazán tudtam választani, egy jó vígjátékra vágytam, de nem találtam semmi olyat, amit ne láttam volna már legalább egyszer, ezért gondoltam egyet, és beraktam az Apocalyptot. Igen, elég érdekes választás, ahhoz képest, hogy hahotázni akartam, de semmiképp nem bántam meg. Elég sok mindent hallottam, hogy Mel Gibson, meg maja kultúra, meg iszonyú sok vér, de ennek ellenére nem egy Passió. Az elvárásaim nem voltak különösen magasak, így (emiatt vagy ennek ellenére) kellemesen csalódtam az Apocalyptoban.
A történet röviden annyi, hogy főhősünk, Jaguár Mancs boldogan él egy kis faluban az esőerdő közepén, ám egy napon megtámadja a falut egy ellenséges törzs. A fél falu odaveszik, a nők rabszolgák lesznek, a férfiakat meg viszik a városba feláldozni az isteneknek. Jaguár Mancsot is elkapják a gonoszok, ám mielőtt még fogságba esne, sikerül várandós feleségét és kisfiát elrejtenie egy mély vízgyűjtő gödörbe, ahonnan szegények nem tudnak kimászni segítség nélkül. Így Jaguár Mancs nem hagyhatja csak úgy feláldozni magát, mert valakinek meg kell mentenie kiscsaládját.
A film hossza 145 perc, de nem kell megijedni, egyáltalán nem tűnik hosszúnak, mivel szinte végig izgalmas képeket láthatunk. A történet legelején megismerhetjük a faluközösséget, ahol egymással békében élnek az ottlakók, mindenkinek megvan a maga feladata, nincsen irigység, félelem, a vének pedig osztják az észt, aminek mindenki nagyon örül. Aztán jönnek a kegyetlen katonák, akik lerombolják az idilli falut, és elhurcolják az ártatlan embereket a mocskos városba. Innen tud némi szerencsével megszökni Jaguár Mancs, de pechére nem egyedül fut hazafelé, hanem 8 katonával a nyomában. A film első fele tehát a történet szempontjából fontos eseményekről szól, a második rész pedig az akciódús menekülésről.
Az Apocalypto hangulata nekem nagyon bejött, az elénk táruló kultúra iszonyat érdekes, önmagában egy-egy ember testdíszei megértek volna egy külön dokumentumfilmet. A fényképezésből kihozták a maximumot, mind az esőerdőbeli, mind a városbeli képek gyönyörűek, a számítógépes részeket nem mutatják sokáig, így azok nem zavaróak. Ahogy a környezet, úgy a történet is teljesen rendben van, ugyan kissé kiszámítható, de ez egyáltalán nem zavaró. A fő problémám nekem a mondanivalóval volt: a tradicionális faluközösségek mennyire jók, erkölcsösek, mindenki boldog, bezzeg a mocskos város maga a fertő, ahol csak a pénz számít, az emberek állatias tömeggé válnak, és egyébként is a hatalmasok irányítanak.
Oké, Mel Gibsonnak ez a véleménye a világról, a mai világról, elfogadom. Csak azt nem értem, hogy miért kell mindezt ilyen erőszakosan, szájbarágósan bemutatni, és miért kell ehhez egy 500 éve elpusztult kultúrát felhasználnia? Ez így nem illik bele ebbe a filmbe, ez nem egy Adam Sandler vígjáték, ahol még esetleg elnéznénk! Ez a falu-város ellentét, ahol a falu a tökéletesen boldog életet, a környezettel való szimbiózist jelképezi, míg a város a kapitalista, kizsákmányoló, leállatiasító világot jelenti, nyilvánvalóan marhaság. Az ilyen elképzelés teljesen beleillik a ma divatos újfajta gondolkodásba, ami kapitalista ellenes, meg szélsőségesen környezetvédő. De most komolyan, nem az az állatias lét, ha évszázadokon keresztül nem változik semmi, ugyanúgy élnek az kisfiúk, mint az ükapjuk, vagy sokadik felmenőjük? Szemben a modern korral, ahol 100 év alatt el lehet jutni a lovaskocsitól a Holdraszállásig meg az internetig. Persze minden társadalmi berendezkedésnek vannak hibái, a benne élő embereknek pedig ezeket a hibákat meg kell próbálniuk kijavítani. És nekem ne mondja senki, hogy 400 évvel ezelőtt sokkal boldogabban éltek az emberek, meg a krisnások is tele vannak életörömmel, én személy szerint örülök, hogy van internetem, lcd tévém, dvdlejátszóm, mert mindezek a dolgok nem jöhettek volna létre városok nélkül.
Na, egy kicsit elkalandoztam, de nem hagyhattam, ezt a szálat csak úgy lógva hagyni. A film összességében tök élvezetes volt, az akciók nagyon rendben voltak, csak John Rambo hiányzott az erdőből. Mindent egybevetve 7/10, ha eltekintünk a szájbarágós üzenettől.