Már jó pár éve láttam a Csokoládé című filmet, amely egyik személyes kedvencem lett, ezért úgy gondoltam, eljött az ideje annak, hogy kezembe vegyem a könyvet, mely a film alapjául szolgált. Engem nagyon megfogott a története: a Csokoládé tulajdonképpen egy mese arról, hogy hogy változik meg az ember élete, ha egyszer belekóstol az élet örömeibe.

A film tulajdonképpen nem sok mindenben különbözik a könyvtől, főleg olyan változtatásokat alkalmaztak, amelyek miatt nézhetővé és élvezhetővé vált a mozi, meg persze amiket nem lehet kihagyni egy filmből. Itt olyanra gondolok, mint például, hogy az idős nő (Armande) halála után rögtön elnezevnek róla egy kávézót, meg hát az elképzelhetetlen lett volna, ha a filmben nem Juliette Binoche jönne össze a végén Jonny Deppel, hanem a befogadott Josephine (mint ahogy ez a könyvben történik). A legnagyobb különbség, hogy míg a filmben a "fő ellenséget" a városka polgármestere alakítja, addig a könyvben ezt a szerepet a pap játsza el. Ami nekem nagyon tetszett, az hogy a pap szemszögéből is láthatjuk az eseményeket, több fejezetet is ő ír le, és ily módon nagyon jól látszanak a két fél közti nézeteltérések és gondolkodásbeli különbségek. A filmben a végén azért enyhül a feszültség, és tulajdonképpen maradásra bíztatják Viannet és Anoukot, de ez is csak a  szokásos filmes kellék, hiszen a könyvben nem történik effajta közeledés.

A sztori egy csendes kis francia városkában játszódik, ahol már több évtizede nem változott semmit. Ám egy nap két idegen érkezik a szeszélyes északi széllel, és ettől kezdve minden megváltozik. Vianne és lánya, Anouk csokoládéboltot nyitnak a nagyböjt ideje alatt, ami természetesen a városka lakóinak tetszését nem nagyon nyeri el. Az új jövevények azért nem csak ellenségeket szereznek maguknak, Vianne hamar barátokra is szert tesz, a különböző ellenállhatatlan csokoládék felébresztik a városkát a százéves álmából. Az ínycsiklandó bonbonok és sütemények hamar feltámasztják a lakók tiltott és elfolytott vágyait, amiről a pap meg van győződeve, hogy erkölcsi romlásba viszi a városkát. És ezért megfogadja, hogy húsvétig kiüldözi a városból a jövevényeket. Konkrétan azért nem derül ki a végén, hogy vajon mi lesz a csokoládé-készítők sorsa, vagyis hogy tovább utaznak-e az északi széllel, vagy végre örökre letelepednek, de azért lehet sejteni, hogy a második alternatíva a valószínűbb.

Mind a film, mind a könyv is nagyszerű, mindenkinek csak ajánlani tudom. Egyébként a helyszínt és a szereplőketis jól választották ki  a filmhez. Annyira magávalragadó e remekmű hangulata, hogy miután befejeztem a könyvet, rögtön meg is néztem a filmet, immár nagyon sokadszor - és azt hiszem nem is nagyon fogom tudni megunni.