Kritika: Casino Royale
November közepén jön az új James Bond, ennek apropóján újra néztem az előző részt, amit még moziban láttam anno. A mozis élmény egyáltalán nem volt rossz, egyedül a kissé elnyúló szerelmi szál volt zavaró. Már akkor is az volt a véleményem, hogy a Casino Royale igazából egy akciófilm, amiben a karaktereken kívül semmi sem emlékeztet az eredeti kémfilmekre. Ez persze nem baj, hiszen én egyáltalán nem vagyok nagy rajongója a sorozatnak, ezért nem is ütött szíven ez a tény. A film másik vitatható pontja maga James Bond, azaz Daniel Craig. Sokan állítják, hogy ő minden idők legrosszabb Bondja, szerintem ehhez a filmhez egy hozzá hasonló karakter illett. Mondjuk valóban nem az a macsó típus, és kicsit túl is gyúrta magát (főleg a pocakos Sean Connery-hez képest), de mondom, itt összességében jó volt.
Ahogy már írtam, elsőre tetszett a film, másodszorra viszont már nem annyira. A bevezetés, és az első óra nagyon élvezetes volt, az akció nagyon profira sikerült a kezdéskor, és a kaszinós rész elejével sem volt semmi gond. Azonban a pókerezést kicsit túlnyújtották, és az addig lendületes film ritmusát vesztette. Le Chiffre legyőzése után pedig, így másodjára szinte teljesen élvezhetetlenné vált a Casino Royale. Az Eva Green-nel folytatott szerelmi szál rettenetes lett, és ez végleg rányomta a bélyegét a filmre (meg az ilyen mondatok, hogy "James, neked több férfiasság van a kisujjadban, mint bárki másnak az egész testében", vagy valami ilyesmi). Pedig a színészekkel nem volt semmi gond, a történet se lett volna különösebben rossz, mégis a szövegek, és a totál belassult tempó lerombolták az addig felépített élményt. Ha a film első fele 8/10 volt, akkor ez a második 3/10, jó esetben.
Remélem, hogy az új rész, a Quantum of Solace kiegyensúlyozattabb lesz, és nem lesz benne ekkora mélypont, mint elődjében. Összességében 6/10-et adok a Casino Royale-nak, de szerintem nem nézem meg soha többé, mert akkor csak még inkább lefelé menne ez a pontszám.