So 80's
2007. április 10.
A minap ismét egy klasszikus akciófilmet néztem meg. Most nem Slytól, hanem Schwarzitól, mégpedig az 1985-ös Kommandót. Érdekes ez az időszak, mármint a 80-as évek elejétől a 90-es évek közepéig terjedő évtized az akciófilmek szempontjából. A Kommandót, meg hozzá hasonló filmeket általában mindenki lesajnálja, ám ha az imént említett bő egy évtizedet nézzük, akkor egyértelmű a jelentősége.
Ha megkérdeznénk valami esztétát, biztos elmondaná, hogy miféle társadalmi háttere van annak, hogy a 80-as években ekkora igény volt az akciófilmekre (pl. a politikai helyzet miatt). Lehet, hogy azt is mondaná, hogy a 80-as években a filmgyártás és a pop zenéhez hasonlóan átment tömeges gagyiba, vagy csak szimplán annyit, hogy a gonosz stúdiók az igénytelen szart kényszerítették rá az emberekre. Nem tudom, hogy mi az igazság, ám az tény, hogy Stallone és Schwarzenegger egy új hullámot indított el az akciófilmeken belül. A korszak kezdetét Conan és Rambo jelentette, a 80-as évek végén megjelentek a szabályokat áthágó zsaruk, mint a 48 óra, a Beverly Hills-i zsaru, vagy a Die Hard sorozat hősei, ezután a 90-es évek elején olyan sztárok vitték tovább a műfajt, mint Van Damme vagy Steven Segal. Félreértés ne essék, a felsorolt filmek között jócskán van színvonalbeli különbség, a gagyi és az igazán szórakoztató között.
A Kommandót ennek tükrében elég nehéz besorolni, mivel az izgalmas jelenetek mellett jócskán akad kurvára égő is. A film első fele valóban izgalmas, Matrix szövegei egyszerűek és viccesek (pl. az áll az alku kérdésre ennyi a válasza: „Nem.” aztán fejbe lövi a csávót), a bevásárlóközpontos jelenet, pedig kifejezetten jó. Viszont, mikor Arnie megérkezik a főgonoszok szigetére, iszonyat szar lesz az egész. Én nem tudtam eldönteni, hogy a készítők a szereplőket, jeleneteket és úgy az egész sztorit komolyan gondolták-e, mert az egész film elmehetett volna a saját önironikus paródiájának.
Szóval nehéz megmondani, hogy apa és kislánya kapcsolata, a túlsúlyos Bennett, mint a második legerősebb katona a világon, vagy Matrix kommandós szerkója csak egy rossz vicc-e, de az biztos, hogy mindezek ellenére egy klasszikussal van dolgunk. Várom már az olyan rendezőket, akik ilyen filmeken nőttek fel, mint ez, és majd felhasználják egy saját alkotásukban, ami ugyanolyan tisztelgés lesz, mint Tarantino Grindhouse-a.
