Még mielőtt jobban belemerülnék a filmbe, nagyon fontos elmondani, hogy a Jack Sparrow és társainak harmadik kalandja durván hosszú! Több mint két és fél óra, ami még hosszabnak tűnik, ha már a 40. percben az ember legszívesebben kirohanna a WC-re a fél liter elfogyasztott kóla miatt.

De nézzük, hogy mit kapunk a 160 perces seggzsibbadásért és az 1200 forintunkért cserébe. Csalódást. A sorozat első része tök jó volt, újra divatba hozta a kalózos filmeket, a hülyegyerekeknek eszébe jutott, hogy milyen jó volt régen a kalózos legóval játszani. Szóval mindenki örült, a közönség azért, mert kapott egy színvonalas kalandfilmet, a készítők meg azért, mert egy rahedli pénzt kerestek. A történetet eleve trilógiának szánták az írók, a hatalmas bevételnek köszönhetően pedig adta magát a folytatás. A második rész nem volt rossz, a poénok elmentek, Johnny Depp hozta a formáját, de több, viccesnek szánt gáz jelenet is bennemaradt a filmben. Ilyen volt például Elizabeth kisasszony nyafogása a tengerparton, illetve Legolas gyakorlatilag minden szava. A Világ végén sajnos bővelkedik a hasonlóan fantasztikus jelenetekben. Az egész cselekmény iszonyatosan bonyolult, nem tudni, hogy ki van kivel, mindenki átveri a másikat, és ez egy olyan film esetében, amelyiknek elvileg csak annyi lenne a feladata, hogy gondolkodás nélkül szórakoztasson, elég nagy hiba.

A szereplőket tekintve, Johhny Depp hozza a szokásos formát, Barbossa kapitányra szintén nem lehet semmilyen panasz, a problémák inkább a másik két főszereplővel vannak. Elizabeth Swan marhára ki van éhezve, mert Legolas mellett Sparrowra és Norringtonra is rávetné magát, ha lenne szabad öt percük. Legolas ezt persze észre is veszi, és nagyon el van keseredve, ezért olyan, tipikus Legolas beszólásokkal hívja fel magára szerelme figyelmét, mint "vörös az ég alja, az este vér folyt". Részéről mindenképpen pozitívum, hogy most nem kezd el boardozni semmilyen tereptárgyon. Látszik, hogy az egész filmet Jack Sparrow viszi el, hiszen az első húsz perc, amiben nem szerepelt, elég lassan telt el. A két új szerplő közül a kínai semmi extrát nem nyújt, a mozi végére el is felejtjük, hogy egyáltalán játszott benne. A másik viszont emlékezetes marad, hiszen Keith Richardsot köszönthetjük az idősebb Sparrow szerepében. Vele kapcsolatban is ellőttek egy hatalmas poént a forgatókönyvírók, két mondat után rögtön gitárt adtak a kezébe, mert hogy ez milyen vicces. El tudom képzelni ,ahogyan a szerzők, mikor kitalálták, összepacsiztak, hogy "mekkora arcok vagyunk"! Azért nem akarom lehúzni Richardsot, tényleg poén volt, hogy elvállalta a cameót, és az is vicces, hogy őt nem kellett semennyire sem kalózzá csinálni, hiszen az elmúlt 45 évnek köszönhetően már így is kellően barázdált az arca.

Nem akarom mindenki kedvét elvenni a filmtől, egyszer moziban bőven elviselhető, csak hát a szájíz nem lesz az igazi utána. Már csak egyetlen dolgot nem értek: az index kritikájában hogy lehet 80 %-ra értékelni a filmet, és miért pont egy nő teszi ezt? A Pókember 3-nál is ez volt, és már ott sem értettem.