Iszonyatosan vártam már! Végre megjelent a Harry Potter hetedik része, amely a Halál ereklyéi címet viseli, és amivel végleg lezárul a varázslóvilág története. Mondhatnám azt is, hogy végre kezünkben tarthatjuk a befejező rész igazi változatát, mivel eddig is találkozhattunk már a neten néhány „elvetemült” rajongó tollából származó végső művel. Ha belelapozunk ezekbe az álkönyvekbe azért szinte rögtön lehet sejteni, hogy nem a valódit olvasgatjuk, merthogy olyan végkifejlet tárul elénk, ami mondhatni egyáltalán nem mondható reálisnak. Itt olyanra gondolok például, hogy Dudleyról kiderül, hogy ő is vérbeli varázsló, sőt főgonosz válik belőle, így a legvégén Harrynek vele kell megküzdenie. Muhaha

A tovább után felsorolom, hogy mik tetszettek és mik nem a Halál ereklyéiben, szóval csak az kattintson, aki már olvasta a könyvet, vagy érdeklik a spoilerek.

A történetről csak annyit, hogy Harry az utolsó nyarát tölti Dursley-éknál, néhány nap múlva betölti a tizenhetet, vagyis nagykorú lesz, és ezzel elmúlik a családi kötelék nyújtotta védelem. A fő szál természetesen a Dumbledore által Harryre és barátaira hagyott küldetés: megsemmisíteni a Voldemort lelkének darabjait őrző horcruxokat. A történet tulajdonképp elég pörgős - csak a legeleje nem az, de hát kell valami bevezetés! – és nagyon izgalmas. 

Azonban jó pár dolgot tudnék negatívumként felsorolni. Először is engem kifejezetten idegesített Harry Potter állandó, soha véget nem érő szerencséje. Néha már eléggé bosszantó volt, hogy mekkora erőt és tudást tulajdonítanak Harrynek, aki tulajdonképp csupán egy közepes képességekkel rendelkező varázsló. Meg hát Harryn jóformán egy karcolás sem esett, ezzel szemben a Rend tagjai – akik mellesleg sokkal tájékozottabbak a sötét mágia elleni védekezésben és a varázsigék világában – csak hullanak egymás után. És ha már itt tartunk, nekem nem nagyon tetszett, hogy a főbb karakterek (Fred, Dobby, Hedvig, Tonks, Lupin) haláláról csak pár mondatot olvashatunk. Úgy érzem nem kapták meg a végső búcsút, és így nem is nagyon lehet átérezni veszteségüket. Ez alól kivétel Dobby, a szabad házimanó halála, ő volt az egyetlen, aki méltón távozott az élők sorából. Aztán ott volt még a tudálékos Hermione, aki természetesen mindig mindenre fel volt készülve, és egy kicsit túlzásba vitte Harry dorgálását amikor fájt a sebhelye, hogy jobban meg kellett volna tanulni az okklumenciát, ahogy Dumbledore is mondta… De  ezek csak apróságok.

Ami viszont tényleg nem tetszett, hogy Pitonnak alig szán szerepet J. K. Rowling. Csupán pár jelenetben tűnik fel, de ott is inkább hátérbe szorul. Ezzel szemben Dumbledore-nak eléggé fontos szerep jutott a befejezésben, mert még halála után sem hagyta békében nyugodni az idegesítő újságírónő: Rita Vitrol, aki rengeteg dolgot előásott a bölcs igazgató fiatalkorából. Szerintem ez jó megoldásnak bizonyult, mivel sokszor kételyek között hagyta az olvasót, hogy akkor most mit is higgyen a jóságos és önzetlen varázslóról. Ami viszont tényleg nem kellett volna, az az utolsó, tizenkilenc évvel később című fejezet volt. A "…nekem ennyi baj egy életre elég volt!" mondat méltó befejezése lett volna a könyvnek és egyben a szériának is. Így az utolsó fejezet, amely bemutatja, hogyan is alakult a főszereplők sorsa, már csak egy sor nyáladzás, az egyetlen pozitívuma az, hogy rövid volt.

Összességében a könyv szerintem méltó befejezése a Harry Potter sorozatnak. Az első egyharmada nem volt valami nagy szám, kicsit lassan kezdődtek a kalandok, viszont a maradék kétharmad iszonyatosan izgalmas volt, főleg az utolsó száz-százötven oldal. (Nem is nagyon tudtam elszakadni a könyvtől.) A végére természetesen összefutnak a szálak, minden világos lesz, az eddig csak pár szóval említett eseményeknek hirtelen fontos szerep jut,  lezárulnak a szerelmi szálak – amit mondjuk már mindenki sejtett - még arra a sokakat megosztó kérdésre is fény derül, hogy Piton valójában melyik oldalon is áll!

Végezetül ajánlanám azoknak, - nem csak kicsiknek - aki eddig nem vették még kezükbe az előző részeket, hogy tegyék ezt meg gyorsan. Egyszerűen nem lehet kihagyni!