Sorozatajánló: A médium a Hallmarkon

De nem elsősorban ezért méltó említésre a sorozat, hiszen a kiváló szereplők (Patricia Arquette lassan már az egész családját benyomta vendégszereplőként a sorozatba, de szerencsére ez is csak növelte a színvonalat) mellett a trükkök is nagyon szépek, persze senki ne számítson Heroes-léptékű CGI-re, de ahol kell, ott a kivitelezés tökéletes. A sorozat hihetetlenül ötletes, rengeteget kihoznak az alapkoncepcióból, és viszonylag kevés sablont alkalmaznak (elég csak példaként felhozni a rajzfilmes duplarészt, ahol az álmok rajzfilmekként jelentek meg, vagy épp az ál-látnok öcs szereplését), egyetlen komoly gyenge pontja, hogy bizony elég gyakran előfordul, hogy a megoldás némileg összecsapott: Allison öt perccel a vége előtt megálmodja a megfejtést, oszt jónapot… És ami miatt A médium ennek ellenére is az egyik kedvenc sorozatom: még az ilyen részekben is teljesen profi a feszültség fenntartása: nem lehet nem figyelni a sorozatra – az ötletes bűnügyek, és a remek szereplők odaszögezik a tekinteteket a képernyőre. A magánéleti szál bemutatása is tökéletes, sok amúgy jó sorozatnál is felmerül néha bennem, hogy nem kéne erőltetni a „de sok gond van a főhős családjával is” vonalat – nos itt helyes az arányérzék, a konfliktusokat szépen bontakoztatják ki és zárják le, mégsem érződik túlerőltetettnek.
Végül még egy pozitívumot érdemes kiemelni: az egyes epizódok hangulatával is nagyon jól játszanak az írók: olykor a klasszikus krimi, máskor a thriller, de jó párszor például a vígjáték elemei voltak túlsúlyban, épp ezért mindig tud újat mutatni a sorozat, és túllép a „megálmodom a megoldást” jellegű versenytársain.
A
