A második ötven utolsó tízese következik, rögtön két folytatással.

60. Terminátor 2: Az ítélet napja (Terminator 2: Judgment Day, 1991) – r: James Cameron; fsz: Arnold Schwarzenegger, Linda Hamilton, Edward Furlong, Robert Patrick

Okok: Minden idők egyik, ha nem a legjobb akciófilmje, kitűnő történettel, és az izomkolosszus Arnieval. Ennél többet, azt hiszem, nincs értelme mondani.

Jelenet: A T-1000-es kamionon üldözi a kismotoron menekülő John Connort a csatornában, és az utolsó pillanatban megérkezik Schwarzi.

59. Macskafogó (1986) – r: Ternovszky Béla; fsz: macskák, egerek, denevérek, patkányok

Okok: Szellemes és pörgős rajzfilm, egy csomó, mára a köztudat részévé vált szállóigével.

Jelenet: A patkányok pofázása, miközben Grabovszkyt követik. Ezen még most is halálra röhögöm magam.

58. Amadeus – rendezői változat (1984) – r: Milos Forman; fsz: F. Murray Abraham, Tom Hulce, Elizabeth Berridge

Okok: Nem lehet tagadni, Forman Mozart portréja nem kicsit súrolja a kommersz határát, mégis, mit tegyek, ha a végig élvezetes három óra majd minden percében van egy olyan kép, szöveg vagy zene, aminek láttán/hallatán libabőrös leszek.

Jelenet: Nagyon nehéz választani, mégis talán a legemlékezetesebb jelenet az, amikor Salieri és Mozart közösen jegyzik le a Requiemet.

57. Moszkva tér (2001) – r: Török Péter; fsz: Karalyos Gábor, Pápai Erzsi, Balla Eszter, Csatlós Vilmos

Okok: Pillanatkép a magyar fiatalságról 1989 tavaszán, a politikai változások csúcspontján. Ám mindez az épp érettségi előtt álló diákokat a legkevésbé sem érdekli, hiszen ők el vannak foglalva a nőkkel, a bulikkal és az ezzel járó dolgokkal.

Jelenet: A röhejesen közhelyes ballagás az igazgatónő beszédével.

56. Kill Bill 2. (Kill Bill: Vol. 2, 2004) – r: Quentin Tarantino; fsz: Uma Thurman, David Carradine, Michael Madsen, Daryl Hannah

Okok: Megoszlanak a vélemények a Kill Bill második részéről: a többség szerint unalmas fércmű, a kisebbség szerint nagyszerű tisztelgés a kung-fu és a spagetti filmek előtt. Én természetesen utóbbiak csoportjába tartozom: a Kill Bill 2 lassú, néhol kicsit hosszú, de az elejétől a végéig élvezetes, tele egy csomó frenetikus beállítással és filmes utalással.

Jelenet: A Menyasszony szabadulása a fakoporsóból.

55. JFK (1991) – r: Oliver Stone; fsz: Kevin Costner, Tommy Lee Jones, Gary Oldman, joe Pesci

Okok: Az összeesküvés elméletek mintapéldánya Kennedy elnök tisztázatlan haláláról, amiben minden szereplő tud valamit, amit az istennek sem akar elmondani szegény Kevin Costnernek.

Jelenet: A tárgyalótermi jelenet, miközben Jim Garrison pontról pontra megkérdőjelezi a hivatalos álláspontot.

54. Amerikai szépség (American Beauty, 1999) – r: Sam Mendes; fsz: Kevin Spacey, Anette Bening, Mena Suvari, Chris Cooper

Okok: Nem járunk messze a valóságtól, ha a közhelyes jelzőt aggatjuk az Amerikai szépségre. Persze, kommersz mű, de mégis kitűnően mutatja be az idillinek tűnő kertvárosi élet valódi arcát. És az a fülbemászó zene valami elképesztően illik a filmhez.

Jelenet: Lester súlyzózik, miközben a szomszéd fiú veszi a kamerával.

53. A zongorista (The Pianist, 2002) – r: Roman Polanski; fsz: Adrien Brody, Thomas Kretschmann

Okok: Polanski a gyermekként átélt eseményekről készített filmet, melyben egy zongoraművész szemén keresztül mutatja be a lengyel zsidók háború alatt elszenvedett keserves éveit. A Zongorista legnagyobb erénye Adrian Brody játékán kívül az, hogy képes újat mutatni a Schindler listájához képest.

Jelenet: Szpilman magára hagyva egy kis garzonlakásban tíz centivel a billentyűk felett zongorázik.

52. A bárányok hallgatnak (The Silence of the Lambs, 1991) – r: Jonathan Demme; fsz: Jodie Foster, Anthony Hopkins, Scott Glen

Okok: A 90-es évek összes B krimi-thrillere a sorozatgyilkosos témától kezdve a sötét képi világon át a kötelezővé vált fiatal nyomozónőig ezen a filmen alapul. Hopkins a zseniális kannibál szerepében élete legjobb alakítását nyújtja, Jodie Fosterrel alkotott párosuk pedig azóta is feledhetetlen.

Jelenet: Starling először látogatja meg Lectert az üvegcellájában.

51. Nagy hal (Big Fish, 2003) – r: Tim Burton; fsz:Ewan McGregor, Albert Finney, Jessica Lange, Billy Crudup

Okok: Látvány és színek tekintetében a legvidámabb Tim Burton film, mégis a Nagy halban található meg mindaz, amiről Burton legtöbb alkotása szól: a fantázia alkotta varázslatos mesevilág, amihez az embernek élete végéig ragaszkodnia kell.

Jelenet: Ed Bloom először látja meg Sandrát, és a világ ettől a pillanattól kezdve hirtelen megáll.