Mindjárt itt az év vége, és ugyan az elmúlt félévben nem koptattam agyon a klaviatúrát, de azért mégiscsak illendőnek tartom, hogy legalább pár szóban megemlékezzek a magyar mozikban idén bemutatott filmekről (illetve néhány DVD megjelenésről is).

Milk

Életrajzi film az első hivatalosan is homoszexuális politikusról, Harvey Milkről. Rémesen középszerű, unalomig ismert fordulatokban bővelkedő Oscar-esélyes film, Sean Penn jó, de egy percig sem kiemelkedő alakításával. Még szerencse, hogy csak ő kapott szobrocskát, a film nem. 5/10

Tesó-tusa (Step Brothers)

Iszonyat vártam Will Ferrell és John C. Reilly újabb közös ökörködését, de sajnos hatalmasat kellett csalódnom. A vicces alapszituációt követően kizárólag fárasztó poénok jönnek, amiken nem nagyon tudtam nevetni. Lehet, ha más hangulatban nézem meg jobban tetszett volna a film, de ezt már soha nem fogjuk megtudni. 3/10

Dolgok állása (State of Play)

Oknyomozó újságírós történet korrupt vállalatokról és tulajdonosaikról. Russell Crowe igazán testhezálló szerepben tündököl, kutatása kellően izgalmas és fordulatos, egyedül a befejezés üt kisebbet, mint kellene. Az idei év talán legkellemesebb meglepetése, erős 8/10.

Képlet (Knowing)

Nicolas Cage ismét egy pocsék filmben, de ez már nem is olyan meglepő. Bődületes marhaságokkal teletűzdelt katasztrófafilm cgi tűzzel, amit lehetetlen nem észrevenni. Az év egyik legrosszabb filmje, a világ legrosszabb apukájával, 2/10.

Másnaposok (Hangover)

A legtúlértékeltebb film, amiről mindenki ódákat zeng, pedig humor terén semmi kiemelkedőt nem teljesít.. Kellemes délutáni filmezésnek tökéletes, de kb. ennyi. 6/10

Brüno

Borat undorítóbb változata, aki minden szempontból súrolja a jóízlés határát. Az emberi hülyeséget kifigurázó részekért (pl. talkshow, gyerekszínész-válogatás) nagy piros, a szükségtelen perverzitásért nagy fekete pont jár a Sasha Baron Cohennek. Szórakoztató film, de messze nem egy Borat. 6/10