Kritika: Wristcutters - A Love Story

Az Út a vadonbához hasonlóan a Wristcutters is egy igazi roadmovie, csakhogy itt a főhősök nem szebbnél szebb helyszíneken utaznak végig, hanem a túlvilág kietlen, egyhangú és végtelenül ronda táján. Hogy hogyan jön a túlvilág a képbe? Egészen egyszerűen: a főszereplő, Zia (Patrick Fugit a Majdnem híresből) miután kitakarította lakását, felvágja az ereit, így a másvilágra jut, ahol rajta kívül csak öngyilkosok vannak. Itt ismerkedik meg Eugene-nal (Shea Whigham) és Mikallal (Shannyn Sossamon), akikkel együtt útra kel az ismeretlenbe.

Az ötlet abszurditása és a helyzetkomikumok kihasználása által válik szórakoztatóvá a film. Annak ellenére, hogy a túlvilágon játszódik a történet (ami ugye csak egy kicsivel rosszabb az evilágnál), végig árad a jó hangulat a jelenetekből. A film humora persze morbid egy kicsit (pl. Nem sokkal az után, hogy megöltem magam, állást kaptam itt, a Kamikaze Pizzánál. és ehhez hasonló mondatok), de pont ezért olyan vicces az egész. A néző a főhősök helyett is végig mosolyog (hiszen a túlvilágon ők nem tudnak mosolyogni), miközben kibontakozik az alcímben is szereplő, szerencsére minden nyáladzástól mentes love story.

A szereplők mind-mind furcsák, ami nem is csoda, hiszen mindegyik saját kezüleg vetett véget életének. Ezekből az öngyilkosságokból jópárat láthatunk is, igen szellemes tálalásban. A színészek amúgy rendesen odatették magukat, és most nem csak a főszereplőkre gondolok: a legtöbb mellékszereplő, akik mind ismerősek lehetnek más filmekből, jelenlétükkel pluszt adnak az összképhez. Mikal, Zia és Eugene nagyon jó csapatot alkot, miközben a rozoga kocsival keresztül szelik a lepusztult vidéket.

A túlvilágról igazából nem derül ki semmi, csak az, hogy létezik, de ennyi bőven elég is, hiszen a film nem erről szól. Roadmovie-ról lévén szó nem meglepő, hogy a Wristcutters kicsit egyenletlen: a nagyszerű és vicces jelenetek mellett kevésbé jók is akadnak. De ez is bőven megbocsátható, hiszen az alapötlet, és a hangulat elviszi a hátán az egészet. ezért is adok 8/10-et a "Csuklónyiszálókra", amit egyszer mindenképpen látni kell! A tovább után pedig egy plakát található, ami szerintem rohadt jól adja vissza a film hangulatát.

Címkék: kritika, 8/10, 00s