Huh, hát nehéz összeszedni a filmmel kapcsolatos gondolataimat, hiszen a Southland Tales semmiképp sem nevezhető könnyen emészthetőnek. Ez persze abból adódik, hogy a sztoriból 2 óráig az ég világon semmit sem értettem. A végén azért valamennyire összeállt a kép. Ilyenkor jön az, hogy meg kell nézni mégegyszer a filmet, mert akkor majd kitisztul a dolog. Az ismétlés persze csak akkor működik, ha valami olyat látsz, ami megérdemli. A Southland Tales azonban nem ez a kategória. Bőven nem.

Vannak filmek, amiket szándékosan teljesen követhetetlenre és érthetetlenre írnak, ilyenek például Lynch filmjei. Ezzel persze direkt bosszantják a nézőt, hogy a többség megutálja a művet, a kisebbség és a kritikusok pedig oda meg vissza legyenek érte, hogy ez mennyire mély értelmű és micsoda mondanivalója van, stb. Ezzel a rajongással teljesen egyet tudok érteni, de csak akkor, ha van alapja. A Southland Tales esetében sajnos nem beszélhetünk ilyesmi alapról, mert mondanivaló az nemigen van. Legalábbis szerinetem nincs. A sztori váza a következő: a világ az apokalipszis szélén van, atomtámadások, háborúk, központosított hatalom Amerikában, gyilkosságok, terrorszervezetek, stb. Rohadt sok szereplő, akiknek mind-mind szerepük van a végkifejletben.

A történésekből nem lehet sokat érteni, az egész kusza, a színészek idiótán játszanak, minden olyan abszurd és kiszámíthatatlan. Ez speciel pont tetszett: a világvégét abszurd módon ábrázolja Kelly, ahol fura szereplők jelennek meg, minden természetellenesnek hat. Erről kicsit a Mechanikus narancs ugrott be, ott láthattunk hasonló dolgokat. A hangulat tehát nem volt rossz (legalábbis az elején), azonban ezen túl teljesen üres a film. Mert amit látunk az tökéletesen értelmetlen, és semmiről sem szól. Mondanivalót én nem bírtam felfedezni. Külön bosszantó, hogy tök snassz dolgok kerültek elő: pl. a Neo-marxisták, mint a legnagyobb terrorszervezet (istenem, miért kell ilyen béna nevet adni nekik), vagy a féregjáratos történet, amit ugye a Donnie Darkoban is láthatunk. Ezt nem is igazán értettem, hiszen Kelly ott tökre körbejárta a témát, felesleges volt mégegyszer előhoznia ezt. Remélem további filmjeiben nem fog előkerülni a téma, mert ez elég béna volt már itt is (nem is hittem el, hogy ezt tolja a képembe befejezés gyanánt).

Aztán ott van a narráció: Justin Timberlake-nél idegesítőbb hangot nem tudom mikor hallottam utoljára. És amiket mond: Bibliai idézetek, Jelenések könyve meg ilyenek. A világvégéhez a Jelenések könyve? Hú de eredeti. És ne mondja nekem senki, hogy mindez csak görbe tükör, és Kelly igazából nem is gondolta komolyan, és mindent átvitt értelemben kell értelmezni. Szerintem Kelly nagyon is komolyan gondolja saját ötletét, ami szerinte valami elképesztően újszerű és zseniális. A Donnie Darko tényleg az volt, ott volt mondanivaló, elgondolkodtatott, a világvége értelmet nyert. Itt azonban semmi ehhez hasonló. A Southland Tales - ahogy azt itt találóan leírták - csak egy nagy zagyvaság

Őszintén szólva nem csodálom, hogy Cannes-ban anno a fél terem otthagyta a filmet, ha ott vagyok, simán lehet, hogy csatlakozom a csordához. Mert bizony én is feleslegenek éreztem azt a két és fél órát, amit rászántam a filmre. Úgy érzem, mintha kiszúrták volna a szememet azzal, hogy rakjam csak össze a történéseket, mert mögöttes tartalmat úgyse fogok találok. 4/10 a vége, ha apokalipszisre vágysz, nézd meg inkább a Donnie Darkót vagy a Nem vénnek való vidéket másodszorra vagy akár tizedszerre is.

Amúgy a legjobb és legrövidebb vélemény a Southland Tales-ről Condy kommentje a Videodrome-on: "Letöltöttem, megnéztem, letöröltem. Ennyi."