A leglazább szuperhős (Vasember kritika)

Tony Stark (Robert Downey Jr.) a fegyvergyártó műszaki zseni afganisztáni látogatása során fogságba esik, ahol egy elzárt teremben kényszerből egy Jericho típusú rakétát kell előállítania. Ha ellenszegül, megölik, ha engedelmeskedik és elkészíti a fegyvert, szintén megölik. Mivel nincsenek túl jó kilátásai, a rakéta helyett, egyetlen menekülési lehetőségként inkább egy acélöltözéket készít. Ez lesz a későbbi szuperruha prototipusa. A szerencsés menekülés megváltoztatja Stark életét, felhagy a fegyvergyártással, helyette valami olyat akar csinálni, aminek köszönhetően nem halnak meg emberek. Ezt persze nem nézi jó szemmel Stark társa, Obadiah Stane (Jeff Bridges).

A Vasember sokmindenben hasonlít a Batman Beginshez. Ez elsősorban a történet felépítésében nyilvánul meg: a két óra Stark Vasemberré való átlakulásáról szól. Mivel egy többrészes sorozat bevezető részével van dolgunk a film tele van kötelező jelenetekkel. Ez egyrészt jó, mert a néző tudja, mire számíthat, másrészt viszont rossz, mert így nehéz valami kiemelkedőt mutatni. Ez utóbbi a Vasembernek sajnos nem sikerül, de a hangulattal, a látvánnyal, és nem utolsó sorban Stark karakterével ellensúlyozni tudja az eredetiség hiányát. Robert Downey Jr. remek választás volt, teljesen együtt él a szereppel, nála hitelesebben nem sokan játszhatták volna el a Vasembert.

A többi szereplő csak asszisztál neki, Terrence Howard és Gwynett Paltrow ugyanúgy, mint az elsőre felismerhetetlen Jeff Bridges. Visszatérve a hangulatra: ahogy a címben is említettem Stark iszonyat laza, nem az a kifejezett szuperhős alkat. Szerencsére az afganisztáni történések nem változtatják meg annyira, hogy ne legyen több vicces beszólása a későbbiekben. A rendező elsősorban a történet humoros oldalára koncentrált, a háború borzalmait bemutató részek nem kaptak akkora hangsúlyt. Ez persze nem baj, hiszen a film feladata a szórakoztatás, és ennek tökéletesen meg is felel.

A látványt szintén kiemelném, a repülést tökéletesen oldották meg, végig teljesen hiteles volt. Az akciók szintén jók voltak, de ez azt hiszem, egy nagy költségvetésű film esetében elvárható. Pár szót még a szinkronról: Robert Downey Jr.-nak nagyon jó az igazi hangja, és ezt bizony nem adta vissza a magyarhang. Ennek ellenére szeintem nem volt rossz a szinkron, talán Jeff Bridgeshez passzolt legkevésbé a magyarhang, de a film élvezeti értékéből ez semmit sem vont le.

A végeredmény azonban a sok dicséret ellenére csak 7/10. Ez igazából a sablonos történetnek köszönhető. Tudom, hogy bevezető rész, de azért lehetett volna egy kicsit formabontóbb a dolog. Mondjuk az mindenképpen pozitívum, hogy a szerelmi szálat nem erőltették túl. Mindezek alapján a Vasember 2 megtekintése kötelező lesz, hiszen a történetből nagyon jó folytatást lehet csinálni.

Címkék: kritika, 7/10, 00s