Mielőtt elkezdeném, le kell szögeznem, hogy egyáltalán nem tartozik a kedvenc műfajaim közé a misztikus-horror. Alapból a rémisztgetős filmekért sem vagyok különösebben oda, de a misztikumba soha nem tudom igazán belelélni magam. Persze vannak kivételek, mint mondjuk a Ragyogás, a Holtsáv, a Kedvencek temetője, vagy legutóbb a Sceleton Key. Viszont néha, nagyritkán megjön a kedvem egy-egy ilyen típusú filmhez. Így volt ez szerda este is, amikor előkaptam a már régóta talonban lévő 1408 című Stephen King adaptációt.

A forgatókönyv King egyik novellája alapján készült, amiben a híres író a legsablonosabb témára, azaz a szellemjárta szállodákra készítette el saját verzióját. Adott egy valaha tehetséges, de mára kiégett író, Mike Enslin (John Cusack), aki szellemjárta helyeket kutat fel, és számol be róluk. Teljes hitetlenséggel tekint az újabb és újabb helyszínekre, míg egyszer egy közepesen elegáns New York-i szállódában nem találja magát, egészen pontosan a 1408-as szobában, ahol olyasmi történik, amire egyáltalán nem számít.

A történet tehát semmi újdonsággal nem szolgál, műfajában kifejezetten átlagos. Az írók eredetiség híján a filmet telepakolták a már jól megszokott klisékkel: van itt halott kislánytól kezdve gyilkos szellemeken át élő festményekig minden. A 1408 ugyan korrekten felmondja a leckét, és igazából simán végig lehet nézni a 100 percet, de semmi emlékezeteset nem fog adni a nézőnek. A feszültség néhol érezhető, azonban az izgalom elmarad, ahogy a teljesen szokványos rémisztések utáni ijedtség is. A film első felében, a felvezetésben még találkozunk pár ismertebb arccal, úgy mint Monk, vagy Samuel L. Jackson, a második felvonásban azonban végig John Cusak egyszemélyes showjának lehetünk szemtanúi. Cusak-ot mindenképpen dícséret illeti, hiszen a körülményekhez képest nagyszerűen oldotta meg feladatát, végig hiteles volt a szerepében. A többiekről semmi különöset nem lehet mondani, hiszen mindenki kb. két napra nézett be a forgatásra, és ennyi idő allatt kétszer is felvették ötperces jelenetüket.

Mindent egybevetve átlagos filmről van szó, amibe az önvizsgálat fontosságának hangsúlyozásával próbáltak némi mondanivalót is becsempészni. Rendben van az egész, és azt is mondhatnám, hogy az ötletből kihozták a maximumot, ezért 8/10 a vége, azonban nekem ez csupán egy egyszernézős, átlagos marhaság volt, szóval 5/10-et adok rá. Inkább baráti filmezéshez ajánlanám, társaságban biztos szórakoztatóbb a 1408.