Most, az utolsó pillanatban megemlékezem a Kalózblog első születésnapjáról. Itt is van az első poszt. Megmondom őszintén, nem tudom, hogy anno miért indítottam el a blogot, hiszen az első 8 hónapban 20 friss bejegyzés született összesen. Nem számítva a két és fél hónapos nyári szünetet, átlag kéthetente írtam valamit, amit persze a kutya se olvasott. A törés december közepén volt, amikor is kirakták a Dexteres bejegyzésemet a blog.hu-ra. Onnantól kezdve megjött a kedvem a normális blogoláshoz, így azóta már 92 bejegyzés született, amiből 59 filmkritika. Az átlagos látogatottság a 0-10 intervallumból a 100-150 közé emelkedett, amivel jelenleg teljesen meg vagyok elégedve. A nézettség emelkedésének köszönhetően új dizájnt kapott az oldal, amin azért bőven van mit szépíteni.

Az utóbbi hónapokban dap és zsoffa személyében két társszerző is csatlakozott az oldalhoz, így már hárman szerkesztjük a Kalózblogot. Összesen három alkalommal került ki bejegyzés az index főoldalára, ebből a legolvasottabb (5500 fő) a South Park évadnyitó kritikám volt. Örülök, hogy néha kiraknak a főoldalra valamit a blogról, annak már kevésbé, hogy csak a lehúzó, fikázó írásokat. A kommentek számával sem volt különösen problémám (a legtöbb bejegyzéshez mindig hozzászólt valaki), egészen mostanáig. Az utóbbi két hétben alig jött komment a kritikákhoz, bejegyzésekhez. Ezt a visszaesést a popdarálóval kapcsolatos helyzetnek tudom be: többen fórumként használták az oldalt, és ez elriasztotta az idetévedőket. De ez a probléma remélhetőleg véglegesen megoldódott.

Azt hiszem mindent elmondtam, amit akartam, kivéve talán a legfontosabbat: szeretnék köszönetet mondani minden visszatérő olvasónak és állandó kommentezőnek. És mivel már elmúlt éjfél, az évforduló kedvéért visszaidőzítem a bejegyzést.