Kritika: Nyolc tanú (Vantage Point)
Időről időre előkerülnek olyan filmek, amik egy eseményt különböző szemszögből mutatnak be (legutóbb talán az Elefánt volt ilyen a Columbine gimnáziumi mészárlás kapcsán). A Nyolc tanúban is van egy fontos esemény, amit a helyszínen lévő szemtanúk másképpen látnak. Ez az esemény az amerikai elnök meggyilkolása valamelyik spanyol városban (nem jegyeztem meg hol). Elvileg nyolc ember szemszögéből, egyesével bemutatva láthatjuk a történéseket, gyakorlatilag azonban az ötödik szereplő után már rendesen összefolynak a szálak. Ez persze az akciójelenetek számának növekedésével magyarázható, hiszen ha végig 10 perces blokkokat mutatnának csak (ahogy 50 percig mutatnak is), az eléggé unalmas lenne.
Ez a megoldás tehát nem zavaró, így is egységes marad a film. A stílus következtében főszereplőről nem igazán beszélhetünk, talán a titkosügynök-testőrt alakító Dennis Quaid tekintehető leginkább főhősnek. Szóval egymást váltják a nézőpontok, így egyre többet tudunk meg a merényletről, egyre több ember válik gyanússá. (Itt megjegyezném, hogy ne nézzétek az HBO Mozi, mozi, mozi című műsorát, mert a legutóbbi részben is egy spoileres jelenetet raktak be a filmről, így már előre tudtam az egyik legnagyobb meglepetést.) A történet elég fordulatos, de a végén persze minden kiderül. A film vége - többek között ezért - nem tetszett annyira, egy csavarosabb befejezéssel jobb lett volna az összkép.
Szintén hiba még, hogy kicsit sok klisével találkozunk, bár ez végülis annyira nem zavaró. Az viszont annál inkább, hogy a merénylők néha spanyolul, néha angolul beszélnek egymással, néha pedig úgy folyik a párbeszéd, hogy gonoszember mond valamit angolul, amire a másik spanyolul válaszol. Ez most azért van, hogy az analfabéta amerikai legalább a felét megértse, vagy miért? A másik idegesítő elem Dennis Quaid, akinek hihetetlenül irritáló feje van. Mintha direkt megkérték volna, hogy vágjon hülye képeket.
A negatívumokról ennyit, most a pozitívumokról: a film stílusa nekem bejött, a kicsit sok ismétlés ellenére egyáltalán nem éreztem unalmasnak a filmet, pár részen kifejezetten izgultam (pl. a Forest Whitakeres jeleneteken). A fordulatok teljesen rendeben voltak, ahogy az akciók is, amik azért bőven súrolták a realitás határát (pl. Dennis Quaid karambolja). Ahogy azt már írtam, a befejezés elég béna volt, így nagy gondban vagyok, hogy mennyire is értékeljem a Nyolc tanút. 6-os és 7-es közé tudnám tenni a filmet, de mivel most jó napom van, megkapja a 7-est.
Ez a megoldás tehát nem zavaró, így is egységes marad a film. A stílus következtében főszereplőről nem igazán beszélhetünk, talán a titkosügynök-testőrt alakító Dennis Quaid tekintehető leginkább főhősnek. Szóval egymást váltják a nézőpontok, így egyre többet tudunk meg a merényletről, egyre több ember válik gyanússá. (Itt megjegyezném, hogy ne nézzétek az HBO Mozi, mozi, mozi című műsorát, mert a legutóbbi részben is egy spoileres jelenetet raktak be a filmről, így már előre tudtam az egyik legnagyobb meglepetést.) A történet elég fordulatos, de a végén persze minden kiderül. A film vége - többek között ezért - nem tetszett annyira, egy csavarosabb befejezéssel jobb lett volna az összkép.
Szintén hiba még, hogy kicsit sok klisével találkozunk, bár ez végülis annyira nem zavaró. Az viszont annál inkább, hogy a merénylők néha spanyolul, néha angolul beszélnek egymással, néha pedig úgy folyik a párbeszéd, hogy gonoszember mond valamit angolul, amire a másik spanyolul válaszol. Ez most azért van, hogy az analfabéta amerikai legalább a felét megértse, vagy miért? A másik idegesítő elem Dennis Quaid, akinek hihetetlenül irritáló feje van. Mintha direkt megkérték volna, hogy vágjon hülye képeket.
A negatívumokról ennyit, most a pozitívumokról: a film stílusa nekem bejött, a kicsit sok ismétlés ellenére egyáltalán nem éreztem unalmasnak a filmet, pár részen kifejezetten izgultam (pl. a Forest Whitakeres jeleneteken). A fordulatok teljesen rendeben voltak, ahogy az akciók is, amik azért bőven súrolták a realitás határát (pl. Dennis Quaid karambolja). Ahogy azt már írtam, a befejezés elég béna volt, így nagy gondban vagyok, hogy mennyire is értékeljem a Nyolc tanút. 6-os és 7-es közé tudnám tenni a filmet, de mivel most jó napom van, megkapja a 7-est.
