Lassan szinte hihetetlennek tűnik, de Marky Marknak a 2008-as mélyrepülése előtt volt pár nagyon is jó szerepe, amikben színészi kvalitásaihoz mérten kifejezetten nagyot alakított. Most nem a Boogie Nights-ra meg a Sivatagi cápákra gondolok, ott alap, hogy nagyszerű volt, hanem egy 2006-os filmre, a Legyőzhetetlenre. A 70-es években játszódó történetben a hobbi szinten focizó Vince munkaja és felesége elvesztése után úgy dönt, hogy elmegy a helyi amerikai focicsapat, a Philadelphia Eagles nyílt válogatójára, hátha sikerül jó eredményt elérnie. A válogatót, és az ott megjelenő elhízott szurkolókat senki sem veszi komolyan, azonban Vince-nek kitűnő eredményeinek köszönhetően sikerül bekerülnie a nyári edzőtábor keretébe, ahol végleg eldől, hogy ki lesz a csapat állandó tagja.

Ahogy azt ki lehet találni, a film igaz történet alapján készült, szóval valóban létezett egy 30-as arc, akinek egyedülálló módon sikerült bármiféle egyetemi tapasztalat nélkül felküzdenie magát az A liga egyik leghíresebb csapatába. A Legyőzhetetlen a toborzótól az első éles meccsig követi végig az eseményeket, kissé komótosan, teret engedve a magánéletnek, de mindvégig élvezetesen. Az HBO délutáni műsorsávjához tökéletesen illik a film, aminél többre ilyen borús napokon nem is lehet vágyni. A környezet a 70-es évek hangulatát idézi, ahogy a kitűnő zene is. A színészek pontosan játszanak, Wahlberg kifejezetten jó, ahogy a leendő szerelmét alakító Giants drukker Elizabeth Banks is. Nem különösebben nagy film a Legyőzhetetlen, nem is nyújt túl sok újdonságot az álmok megvalósítása témában, de egyszer kifejezetten élvezetes volt, szóval mindenképpen érdemes megpróbálkozni vele. 7/10