Spielberg két évvel a Cápa után ismét egy olyan alkotást tett le az asztalra, amely meghatározta az elkövetkezendő évtized(ek) filmes világát. Ez elsősorban a sci-fire és a földönkívüliekkel foglalkozó filmekre igaz, hiszen a Harmadik típusú találkozásoknak is ez a fő témája. A több szálon futó történetben megismerhetünk egy fiatal családapát (természetesen Richard Dreyfuss alakításában), egy francia kutatót és egy egyedülálló anyukát. A három teljesen különböző emberben egy valami azonos: különös dolgok történnek velük vagy hozzátartozóikkal, illetve megmagyarázhatatlan eseményeket tapasztalnak maguk körül. A film is így kezdődik: a Francois Truffaut által alakított tudós-kutató a sivatagi szélviharban több második világháborús repülőgépet talál eredeti állapotukban, majd Mongólia eldugott szegletében a homokdűnék közt egy hatalmas hajóra lel. A családapa Claude és az egyedülálló anyuka Gillian a levegőben repkedő fénygömbökre lesz figyelmes, melyek hatására kizárólag egy levágott tetejű kúp alakú hegyre tudnak gondolni. A szálak persze a valóságban is létező hegyen, egészen pontosan az ott található kutatóállomáson találkoznak, ahol mindenki részese lesz a harmadik típusú találkozásnak.

Ha csak egyetlen erényét emelhetném ki Spielbergnek, akkor az a történetmesélés lenne. A későbbi filmjeire is jellemző átlagos ember szemszögéből bemutatott történetvezetés érdekes és izgalmas, hiszen a rejtélyre a néző a főhőssel együtt jön rá. Ez a Harmadik típusú találkozásokban is kitűnően működik, és a látottak annak ellenére is lekötik az ember figyelmét, hogy mai szemmel a téma igencsak lerágott csontnak hat. Ez az érzés persze érthető, hiszen pont Spielberg filmje miatt lett ennyire felkapott a földönkívüliek és az emberek találkozása. Elég ha csak az X-aktákat említem meg, ami amellett, hogy Spielberg műve nélkül biztosan nem így jött volna létre, ki is hozta a maximumot a témából. A több mint két órás játékidő mai szemmel kicsit soknak is tűnik, főleg az a fél óra, amíg Dreyfuss a hegyre megy föl (bár unalmasnak azért ezt sem nevezném). Viszont a befejezés, az UFO-kkal való kommunikáció, a zene és a fényképezés elsőosztályúra sikeredett, így az összkép is nagyon pozitív. Ennek ellenére bő 30 évvel bemutatása után már nincs olyan nagy hatással az emberre Spielberg filmje. Aktualitását mára elvesztette, inkább kordokumentumként funkcionál. 7/10