Amerikában a Tökéletes trükkel egyidőben jelent meg egy másik film, amely Christopher Nolan művéhez hasonlóan valamikor a múlt század fordulóján játszódik és középpontjában a bűvészet áll. Mozipremier híján bő két és fél évet kellett várni a hazai DVD-megjelenésre, ami a Tökéletes trükk kézenfekvő meglovaglásán kívül azért is érthetetlen, mert a főbb szerepekben két A-listás sztárt, Edward Nortont és Jessica Bielt köszönthetjük. Mindegy is, a lényeg, hogy hozzánk is elérkezett a film, melynek cselekménye Bécsben játszódik, a Monarchia idején. Itt szokott fellépni a híres illúzionista, Eisenheim is, akiről a rajongó tömeg úgy gondolja, különleges képességek birtokosa. Eisenheim egyik fellépése során találkozik gyerekkori szerelmével, a gazdag családból származó Sophie-val, aki nem mellesleg Ferenc József császár (a valóságban nem létező) fiának a párja. Eisenheim persze nem szeretné, hogy ez így maradjon, és megpróbál a hercegnő közelébe férkőzni, ám a dolgát nehezíti a főherceg magánnyomozója, Uhl is.

A történetet Uhl felügyelő meséli el, ennek köszönhetően már az első pillanattól kezdve egyértelmű, hogy valami átverés lesz a dologban. Az izgalom fentartása tehát elengedhetetlenül szükséges egy ilyen film esetében, ez azonban csak félig-meddig sikerül a rendezőnek. A környezet, a 100 éves Bécs megjenítése korhű, a szolid fényképezés illik a témához és a film tempójához, bár ez utóbbi néhol végzetesen belassul. Ezt a meg nem magyarázott bűvésztrükkök és a színészek játéka ellensúlyozza, bár a szereplők egyénisége és motívációi nem elég érdekesek ahhoz, hogy ezt a hiányt pótolni tudják. A cselekmény csordogál, néhol meglepődünk (pláne a film végén), de semmi többet nem nyújt a magyarul megintcsak félrefordított A mágus. A Tökéletes trükköt a két bűvész élet-halál harcra emlékeztető versengése tette emlékezetessé, itt semmi ilyen különleges dologgal nem találkozunk. Egy esős délutáni szórakozáshoz alkalmas A mágus, egyszer teljesen le tudja kötni az embert, de 6/10-nél nem érdemel többet.