A cím és Tupac Shakur neve láttán jogosan hihetnénk azt, hogy drogos-gengszteres filmmel van dolgunk. Az utolsó belövés valóban érinti az előbbi témákat, de itt igazából két szerencsétlen heroinfüggő és a szociális kiszolgálórendszer párharcáról van szó. Spoon és Stretch hatalmas cimborák, akik újévi fogadalomként megpróbálnak leállni az őket egyre inkább behálózó heroinnal. Erre a döntésre Spoon barátnőjének kómás állapotát látva jutottak, ám hogy bekerüljenek a rehabra, szükségük van TB-kártyára. Ezt azonban nem is olyan egyszerű beszerezni, mint gondolták, ráadásul gengszterek és gyilkosság vádjával a rendőrség is a nyomukba ered. A két piti drogos egy napját bemutató film nagyszerűen vázolja fel a társadalom ellenállását a nehéz sorsúakkal szemben, illetve a mindenki számára elérhető szociális rendszer hibáit. A bürokrácia kritikája mellett a függőség és a hamis fogadalmak (miszerint tényleg ez lesz az utolsó belövés) világát is pontosan érzékelteti. A rapperből színésszé avanzsált Tupac emlékezetes alakítást nyújt, a mostani rapper-színészeknél összehasonlíthatatlanul tehetségesebb, ráadásul az elsőre különbözőnek tűnő Tim Roth-tal is kitűnő párost alkotnak. A 85 perces játékidő a cselekményt tekintve ideális, a film ritmusát egyedül a néha felesleges flashback-ek törik meg. Kifejezetten jó rétegfilm a 90-es évek közepéből, erős 7/10.