A visszatérő
Több mint 6 éve, egészen pontosan 2009. december 31-én írtam utoljára kritikát a blogra. Az archívumban látható 2010-es és 2011-es bejegyzések ne tévesszenek meg, azokat csak újraidőzítettem, hogy a magyar munkáltatóknak szétküldött önéletrajzomban úgy tűnjön, még mindig aktívan űzöm a hobbiként megadott blogolást.
Eltelt bő 6 év, az egyetemet befejezve, 5 éve a munkavállalók táborát erősítve, lassan a 30-hoz közelítve ismét kritikaírásra adom a fejemet. Különösebb célom most sincs vele, pusztán a filmek láttán felsejlő gondolatokat akarom rögzíteni magamnak és persze az érdeklődőknek. Törekszem a rendszeres tartalomra, ám inkább nem ígérek semmit, így csalódást sem okozhatok, nem igaz?
És ha már ezt a megtévesztő címet adtam, álljon itt pár sor a Revenantról: a kelleténél minimum fél órával hosszabb film, aminek legnagyobb érdeme, hogy egy megszállott rendezőnek hála a több száz fős stáb végigszenvedte az embertelen forgatást. Ez idén több Oscart is ért. Mondjuk a fényképezésért valóban megérdemelte, mert a látvány gyönyörű, de szigorúan csak moziban, szóval ha még nem láttad a filmet, és otthon, netalántán laptopon pótolnád, akkor inkább kíméld meg magad!