Üdv mindenkinek!

Több, mint három hónap elteltével ismét írok. A kicsit hosszúra nyúlt nyári pihenés után végre összeszedtem magamat, és felélesztettem a blogot. Terveim szerint ezentúl gyakrabban fogok írni, majd meglátjuk mi lesz belőle. Ezentúl kicsit spontánabb leszek: azokról a filmekről fogok írni, amiket az adott héten láttam. Nem mondom, hogy mindegyikről egy hosszú kritikát olvashattok, lehet, hogy csak rövid véleményt, vagy egy szimpla ajánlást. A spoilerezést mindig előre fogom jelezni. A véleményeket meg várom a kommentekben.

A Harcosok klubja óta Fincher filmjeit nagyon nehéz objektíven megítélni. Mindenki akaratlanul is a rendező két mesterművéhez, a Hetedikhez, illetve a már említett Harcosok klubjához hasonlítja az éppen aktuális új filmjét. 2002-ben a Pánikszoba után is fanyalogtak a kritikusok, hogy hiányzik belőle az egyediség, elveszik a középszerű filmek között. A Zodiákus bemutatóját hatalmas várakozás előzte meg, hiszen a sorozatgyilkosról szóló történettől mindenki sokat várt, remélve, hogy újabb lélegzetelállító művel fog gyarapodni Fincher kiemelkedő munkássága. Ez sajnos nem így lett. A Zodiákus jó film, ám - ami a Hetedikre és a Harcosok klubjára igaz volt - messze nem tökéletes.

Az alaptörténetről annyit, hogy a 60-as évek végétől majd egy évtizeden át San Francisco utcáin egy sorozatgyilkos szedte áldozatait, ezáltal rettegésben tartva a város lakóit. Mindemellett, a gyilkosságai után leveleket írt a legnagyobb napilapoknak, ezáltal kellő hírnevet szerzett magának. Sem a rendőrség, sem pedig az önjelölt nyomozók nem találták meg a tettest, ezért az ügy máig megoldatlan maradt. A film a gyilkosságok bemutatásáról, illetve a nyomozásról szól. Összesen négy részre tagolható Fincher műve: az első részben a három gyilkosságot mutatják be, a másodikban és a harmadikban a két detektív, illetve Paul Avery újságíró kutatását láthatjuk, az utolsó részben pedig, az elvileg főszereplő, Robert Graysmith szerkesztőségi rajzoló ténykedését követhetjük végig.

A történet tehát jó alapanyag, a rendező jól dolgozza fel a rendelkezésére álló információkat, kitűnő atmoszférát teremt, az egész olyan, mint egy 70-es évekbeli film a 70-es évekről. Ám Fincher a sztori egyik alapvető momentumát kihagyja: a rettegést. Akik San Franciscoban éltek a gyilkosságok ideje alatt, egyöntetűen mondják, hogy féltek estéként egyedül az utcákon, a parkokban sétálni. A sajtó is kiemelt ügyként kezelte ezt az addig egyedülálló és durva helyzetet. A film legnagyobb hibája, hogy pont ez a megdöbbenés, az emberek félelme hiányzik belőle. A néző nem érzi a helyzet súlyát, egyáltalán nem retteg a gyilkostól. A Hetedik pont azért hibátlan film, mert a tökéletes történet mellett megvolt az emberben az a feszültség, amit John Doe tettei váltottak ki.

Kritikusok és nézők egyaránt mondták, hogy mennyire hosszú volt a film, a történet sehova nem tartott, az események pedig a túl sok név miatt túl bonyolultá váltak, és hát az egész iszonyú unalmas volt. Szerintem a fenti állítások közül semmelyik nem igaz a Zodiakusra. A történet lineáris, van vége, az események megértése egyáltalán nem lehetetlen. Az tény, hogy nem volt kimondottan csúcspontja a filmnek, de ettől még gördülékeny volt a történet, a párbeszédek jók voltak, volt jópár poén, amin még nevetni is lehetett. (Pl.: Az egyik áldozat felajánlja, hogy bármiben segít neki, hiszen Ő szociológus.) A színészek játékára sem lehet semmi panasz, mindenki jól teljesített, engem egyedül az zavart, hogy Jake Gyllenhaal 25 és 40 évesen is ugyanúgy nézett ki, de ezen azért túl lehet lépni valahogy. A két és fél óra tényleg nem nevezhető rövid játékidőnek, de számomra egyáltalán nem volt hosszú, leszámítva az utolsó hugyhólyagszaggató 15 percet.

Összességében meg voltam elégedve az új Fincher filmmel, minimum egy 7-es-8-as a 10-ből. Azért remélem a következő alkotása nagyobbat fog ütni.

Ismét a Grindhouse-szal kapcsolatban írok, mert hát egy nagyon örvendetes hírrel szólgálhatok: a Rodriguez által rendezett első fake trailerből, a Machete-ből filmet készítenek. Ez a döntés annak a köszönhető, hogy a nézőknek annyira tetszett Danny Trejo és a filmötlet, hogy Rodriguez belement, hogy kibővítsék azt a két és fél percet, ami már megvan. Az imdb-n egy V van a film címe után zárójelben, ez alapján valószínűsíthető, hogy csak videón illetve dvd-n fog kijönni a Machete. Mindegy, a lényeg, hogy kijön!

A Halálbiztossal kapcsolatban is van egy hír: Európa szerte a film 84 perces játékidejét Tarantinoék kibővítették 114 percre. A plusz fél óra elvileg a kimaradt sztriptíztánc és még pár rövidebb jelenet lesz, illetve a végefőcím. Majd csütörtökön meglátjuk, hogy ez igaz-e.

Még mielőtt jobban belemerülnék a filmbe, nagyon fontos elmondani, hogy a Jack Sparrow és társainak harmadik kalandja durván hosszú! Több mint két és fél óra, ami még hosszabnak tűnik, ha már a 40. percben az ember legszívesebben kirohanna a WC-re a fél liter elfogyasztott kóla miatt.

De nézzük, hogy mit kapunk a 160 perces seggzsibbadásért és az 1200 forintunkért cserébe. Csalódást. A sorozat első része tök jó volt, újra divatba hozta a kalózos filmeket, a hülyegyerekeknek eszébe jutott, hogy milyen jó volt régen a kalózos legóval játszani. Szóval mindenki örült, a közönség azért, mert kapott egy színvonalas kalandfilmet, a készítők meg azért, mert egy rahedli pénzt kerestek. A történetet eleve trilógiának szánták az írók, a hatalmas bevételnek köszönhetően pedig adta magát a folytatás. A második rész nem volt rossz, a poénok elmentek, Johnny Depp hozta a formáját, de több, viccesnek szánt gáz jelenet is bennemaradt a filmben. Ilyen volt például Elizabeth kisasszony nyafogása a tengerparton, illetve Legolas gyakorlatilag minden szava. A Világ végén sajnos bővelkedik a hasonlóan fantasztikus jelenetekben. Az egész cselekmény iszonyatosan bonyolult, nem tudni, hogy ki van kivel, mindenki átveri a másikat, és ez egy olyan film esetében, amelyiknek elvileg csak annyi lenne a feladata, hogy gondolkodás nélkül szórakoztasson, elég nagy hiba.

A szereplőket tekintve, Johhny Depp hozza a szokásos formát, Barbossa kapitányra szintén nem lehet semmilyen panasz, a problémák inkább a másik két főszereplővel vannak. Elizabeth Swan marhára ki van éhezve, mert Legolas mellett Sparrowra és Norringtonra is rávetné magát, ha lenne szabad öt percük. Legolas ezt persze észre is veszi, és nagyon el van keseredve, ezért olyan, tipikus Legolas beszólásokkal hívja fel magára szerelme figyelmét, mint "vörös az ég alja, az este vér folyt". Részéről mindenképpen pozitívum, hogy most nem kezd el boardozni semmilyen tereptárgyon. Látszik, hogy az egész filmet Jack Sparrow viszi el, hiszen az első húsz perc, amiben nem szerepelt, elég lassan telt el. A két új szerplő közül a kínai semmi extrát nem nyújt, a mozi végére el is felejtjük, hogy egyáltalán játszott benne. A másik viszont emlékezetes marad, hiszen Keith Richardsot köszönthetjük az idősebb Sparrow szerepében. Vele kapcsolatban is ellőttek egy hatalmas poént a forgatókönyvírók, két mondat után rögtön gitárt adtak a kezébe, mert hogy ez milyen vicces. El tudom képzelni ,ahogyan a szerzők, mikor kitalálták, összepacsiztak, hogy "mekkora arcok vagyunk"! Azért nem akarom lehúzni Richardsot, tényleg poén volt, hogy elvállalta a cameót, és az is vicces, hogy őt nem kellett semennyire sem kalózzá csinálni, hiszen az elmúlt 45 évnek köszönhetően már így is kellően barázdált az arca.

Nem akarom mindenki kedvét elvenni a filmtől, egyszer moziban bőven elviselhető, csak hát a szájíz nem lesz az igazi utána. Már csak egyetlen dolgot nem értek: az index kritikájában hogy lehet 80 %-ra értékelni a filmet, és miért pont egy nő teszi ezt? A Pókember 3-nál is ez volt, és már ott sem értettem.

Tegnap elfelejtettem megnézni, hogy a youtube-on fen vannak-e a kamu előzetesek videói. Természetesen már felrakták azokat, szóval most csak belinkelem a címeket, hogy mindenki nézhesse kedvére. A Rodrigeuz féle Machete itt, a Haláli hullák hajnala rendezőjének előzetese itt, a Rob Zombie féle Az SS farkasasszonyai itt, és végül Eli Roth (a Motel rendezője) Thanksgivingje itt található.