Kritika: Kapitány és katona (Master and Commander)

2003-ban, a Karib-tenger kalózai mellett egy másik hajós film is a mozikba került, méghozzá Kapitány és katona: A világ túlsó oldalán címmel. Előbbi mind kritikai, mind bevételi szempontból hatalmas sikert aratott, nem csoda, hogy gyorsan jött még két, kevésbé színvonalas folytatás is. Utóbbi a kritikusok körében szintén sikeres volt, azonban anyagi téren épp hogy nullszaldóra jött ki. Ez mindenképpen sajnálatos, hiszen a Kapitány és katona az utóbbi idők egyik legszínvonalasabb, leghitelesebb történelmi témájú alkotása.

Jack Aubrey kapitány (Russell Crowe) Surprise nevű hajójával az Acheron nevű francia hadihajóra vadászik a napóleoni háborúk idején. Célja megtámadni és elfoglalni a legénység körében csak Fantomnak becézett vitorlást. A kölcsönös üldözés Dél-Amerika keleti partjaiig, a világ túlsó oldaláig, és a végső győzelemig tart.

A film tehát az üldözést és az ebből kialakuló párharcot mutatja be a Surprise tisztjeinek és legénységének a szemén keresztül, két óra hosszan. A sztori nem rejt magában sokat, azonban az apró fordulatok, illetve váratlan megoldások mindenképpen pótolják a történet hiányosságait. A filmet igazából a nagyszerű történelmi idő, a lehető legaprólékosabban kidolgozott környezet, illetve a két főszereplő, a már említett Russell Crowe, és a hajóorvost alakító Paul Bettany teszi emlékezetessé. Én alapból szeretem a múltban játszódó mozikat, és külön öröm, ha mindezt a leghitelesebben tárják elém a készítők. Peter Weir rendezőnek pedig mindez maradéktalanul sikerült: félelmetesen realista képet kapunk egy 19. század elejei csatahajó életéről. A kor bemutatása olyan tökéletesre sikeredett, hogy a sztori hiányosságaival együtt is végig érdekes és élvezetes marad a film, az ember egy percig sem unatkozik a látottakon.

Az akciókra sem lehet semmi panasz, minden ilyen képsor izgalmas, élvezetes és főleg dobhártyaszaggató (pláne dts hangsávon). A látvány a remek operatőri munkának köszönhetően lélegzetállító. A színészek egytől egyig nagyszerűek, még a kisebb mellékszereplők arcát is megjegyezzük, ami azért elég nagy szó, lévén, hogy mindenki ugyanolyan ruhát hord és egyaránt mocskos. Most gondolkozom, hogy milyen negatívumot tudnék mondani a filmről, de semmi nem jut az eszembe. Mindenképpen érdemes, sőt kötelező megnézni a Kapitány és katonát, hiszen egy nagyszerű film, ami nagyszerű élményt nyújt az ember számára. 9/10.

Ha tetszett a kritika és szereted a filmeket, feltétlen kövesd be Totál Plán nevű filmes YouTube csatornámat!

Ha pedig napi filmes érdekességre vágysz, Instagramon is megtalálsz!

Címkék: kritika, 9/10, 00s