A legjobb filmnek járó Oscar margójára

Mert rendkívül sokrétű.

A Spotlight a hatalommal való visszaélés rendszerszintű problémáit járja körül, bemutatva, hogy egy intézmény miként mentesíti magát a szabályok alól. Előkerül az intézményesített erőszak is, amit a közönyös társadalom hagy jóvá, valamint az áldozatok életébe és tönkretett jövőjükbe is betekintést nyerünk. És akkor még nem is beszéltem a nyilvánosság és a sajtó szerepéről a társadalomban. 

Mert a nehezebb utat választja.

Annyira egyszerű lett volna egy katolikusokat támadó filmet készíténi, amelyben a felvilágosult újságírók alakíthatják a hősöket. Ezzel szemben a Drótból is ismert Tom McCarthy rendező rendkívül érzékletesen, szájbarágás nélkül járja körül a fent említett témákat, végig ügyelve arra, hogy ne billenjen át a film felesleges egyházüldözésbe. 

Mert nagyon aktuális.

Ugyan a Spotlight 15 éves eseményeket dolgoz fel, mégis nap mint nap visszaköszönnek a film által felvetett problémák például Magyarországon is. Gondoljunk csak a Kiss László ügyre, amit minden úszó tudott, mégsem történt semmi. Vagy a rendszeres gyermekbántalmazásra a sportolók között, amit a legtöbb szülő csendben eltűr. Vagy Gyárfás Tamásra, aki a Hosszú Katinka ügyet házon belül, fülekbe suttogva akarta megoldani.