Tegnap néztem a friss megjelenéseket, és meg kell állapítanom, hogy sok jó film jön az elkövetkezendő bő egy hónapban. Most pedig következzen összesen 10 film, amit szerintem érdemes lesz moziban megnézni!

Január 24.:

• Vágy és vezeklés - Romantikus dráma a jobbik fajtából, amúgy Oscarra is jelölték, szóval a műfaj kedvelőinek erősen ajánlott.

Január 31.:

• Alien vs Predator: Requiem - Az imdb-n 5,5-re értékelték, a rottentomatoes-on 17%-ra, ennek ellenére tuti moziban nézős. Ha tényleg annyian halnak meg a filmben, ahogy azt az előzetesben ígérik, én nem fogok nagyot csalódni.

Február 7.:

• Charlie Wilson háborúja - Az Amerikai gengszter előtt láttam az előzetesét, és nekem bejött. Tom Hanks általában jó szokott lenni a komédiákban, plusz még Philip Seymour Hoffman is játszik a filmben.
• John Rambo  - Én már nagyon várom, és ha tényleg akkor bodycount lesz, mint az előzetesben, akkor biztosan nem okozhat csalódást.

Február 14.:

• Cloverfield - Iszonyat nagy hype-ja volt a filmnek, ezt a jól eltalált előzetes is csak erősítette. A nagy valami letarolja New Yorkot. Én ennél többet nem is akarok megtudni előre, majd a moziban minden kiderül!

Február 21.:

• Sweeney Todd - Johnny Depp és Tim Burton legújabb filmje egy szürreális mese, amiben gyilkolnak és énekelnek. Az előzeteseben látott képi világ nekem nagyon bejött, és ha lehet hinni a kritikáknak a film is be fog jönni.
• Michael Clayton - Oscar-esélyes film, George Clooney-val a a főszerepben. Egyébként semmit nem tudok a filmről, csak az előzetest néztem meg.

Február 28.:

• There Will Be Blood - A Nem vénnek való vidék mellett a másik nagy esélyes az Oscaron. Kár, hogy csak az átadás után láthatjuk a mozikban. A magyar cím Vérző olaj, de nekem az eredeti sokkal jobban tetszik, szóval inkább azt használom. A Sweeney Todd mellett ezt várom a leginkább. A film trailere meg itt látható.
• Jesse James meggyilkolása, a tettes a gyáva Robert Ford - Állítólag egy marha jó western, Brad Pittel és Casey Affleckkel. Afflecket Oscarra is jelölték, ahogy a film operatőrét, Roger Deakinst is. A film trailere itt tekinthető meg.
• I'm Not There - Bob Dylan életének korai szakaszáról készült rendhagyó életrajzi film. Szintén tuti nézős, hiszen annyi jót lehetett a filmről hallani, és hát Bob Dylan élete nem nevezhető mindennapinak. Már az előzetes is iszonyat jóra sikerült. Mondjuk a magyar címre kíváncsi leszek.

Egy héttel a Golden Globe sajtótájékoztatós átadása után az Akadémia is kijött a jelöltjeivel. A lista teljességében itt tekinthető meg, a fontosabb jelöléseket pedig külön kiírtam. Igazából semmi meglepetés nem történt a Golden Globe-hoz képest: a két főesélyes film, a There Will Be Blood és a Nem vénnek való vidék 8-8 jelölést kapott. 7-7 jelölést kapott a Michael Clayton illetve a Vágy és vezeklés, bár az előbbit a fontosabb kategóriákban, utóbbit pedig inkább a technikai dolgokban tartották érdemesnek a jelölésre. A Juno 4 jelölést kapott, amik a rendezést leszámítva gyakorlatilag megegyeznek a tavalyi Little Miss Sunshine jelöléseivel. Az egyes kategóriák jelöltjei után a tippjeimet olvashatjátok. Ezzel kapcsolatban leszögezném, hogy a jelölt filmek többségét nem láttam, szóval elsősorban az elmúlt évek díjazási szokásai alapján tippelek az általam esélyesnak tartottakra.

Legjobb Film:

• Nem vénnek való vidék
• There Will Be Blood
• Michael Clayton
• Vágy és vezeklés
• Juno

A legjobb film kategóriában a legesélytelenebb a Juno, hiszen ez egy tipikus kis független filmes jelölés, amit soha nem lehet díjra váltani, illetve a Vágy és vezeklés, ami a Golden Globe-on ugye nyert, de egy angol filmről van szó, plusz a rendező nem is kapott jelölést, és az Oscaron az baromi ritka, hogy a legjobb film rendezőjét egyáltalán ne jelöljék. Szerintem a kategória legnagyobb esélyese a There Will Be Blood és a Nem vénnek való vidék. A Michael Claytonról igazából nem hallottam semmit, és a 7 jelölése mind fontos kategóriában van, ennek ellenére nem hiszem, hogy nyerni fog, hiszen a biopic-ek általában ritkán esélyesek a végső díjra.

Legjobb férfi főszereplő:

• George Clooney (Michael Clayton)
• Daniel Day-Lewis (There Will Be Blood)
• Johnny Depp (Sweeney Todd)
• Tommy Lee Jones (In The Valley of Elah)
• Viggo Mortensen (Eastern Promises)

Daniel Day-Lewist biztos befutóként lehet elkönyvelni. George Clooney nemrég kapott díjat, meg mostanában elég sokszor jelölik, szóval nem hiszem, hogy esélyes lenne. Johnny Depp talán a második legesélyesebb, bár ha a Sweeney Toddot (ami állítólag kurva jó) ennyire nem jelölték, akkor ő miért kapna díjat? Tommy Lee Jones-t szintén nem hiszem, egy ilyen egyjelöléses film ritkán kap díjat. Viggo Mortensennek mondjuk örülnék, mert marha jó volt az Eastern Promises-ban, de ennek ellenére sajnos elég esélytelen.

Legjobb női főszereplő:

• Cate Blanchett (Elizabeth: Az Aranykor)
• Julie Christie (Egyre távolabb)
• Marion Cotillard (Piaf)
• Laura Linney (The Savages)
• Ellen Page (Juno)

Pfff, a jelöltek egyetlen filmjét sem láttam, szóval fogalmam sincs, hogy ki lesz a nyertes. Cate Blanchette mondjuk elég esélytelennek tűnik, ugyanazért a szerepért, amiért egyszer már jelölték úgysem kap díjat, amúgy is a legjobb mellékszereplők között számít esélyesnek. Hasraütésszerűen legyen Marion Cotillard, hiszen életrajzi szerep, ami mindig esélyes, vagy Ellen Page, hogy a Juno is kapjon egy díjat. Bár utóbbi sikerében nem igazán bízom, főleg, hogy csak 21 éves a csaj.

Legjobb férfi mellékszereplő:

• Casey Affleck (Jasse James)
• Javier Bardem (Nem vénnek való vidék)
• Philip Seymour Hoffman (Charlie Wilson háborúja)
• Hal Holbrook (Into The Wild)
• Tom Wilkinson (Michael Clayton)

Javier Bardemnek kell kapnia! Ezt persze úgy mondom, hogy a többieket nem láttam, de hát Bardem egyszerűen kurva jó volt! Amúgy tényleg ő a fő esélyes, Affleck örül, hogy jelölték, Hoffmannak már van díja (nem is olyan régről), ahogy néztem, Hal Holbrooknak nincs akkora életműve, hogy díjat kapjon. Az egyetlen, aki veszélyezteti Bardemet, az Tom Wilkinson, akit egyszer már jelöltek, és ha nem ő nyer, akkor a Michael Claytonból valószínűleg egyetlen színész sem fog díjat kapni, hiszen a női mellékszereplőknél Cate Blanchett a nagy favorit.

Legjobb női mellékszereplő:

• Cate Blanchett (I'm Not There)
• Ruby Dee (Amerikai Gengszter)
• Saoirse Ronan (Vágy és vezeklés)
• Amy Ryan (Hideg nyomon)
• Tilda Swinton (Michael Clayton)

Ahogy már írtam Blanchette az egyértelmű esélyes, a Golden Globe-ot is megnyerte, meg amúgy is mindenki teljesen oda van érte. A 13 éves Ronan a Vágy és vezeklésért abszolút esélytelen, ahogy Ruby Dee is, akit csak azért raktak be, hogy legyen legalább egy néger színész, akit jelölnek (és ezt most nem rosszindulatból mondom). Amúgy a művészeti rendezés mellett ez az Amerikai Gengszter egyetlen jelölése, de ez azért szerintem annyira nem meglepő. Amy Ryant passzolom, Swinton pedig csak azért lehet esélyes, hogy a Michael Clayton színészei közül (ha már a többieket kizártam) legalább egyvalaki nyerjen.

Legjobb rendező:

• Paul Thomas Anderson (There Will Be Blood)
• Ethan és Joel Coen (Nem vénnek való vidék)
• Tony Gilroy (Michael Clayton)
• Jason Reitman (Juno)
• Julian Schnabel (Le Scaphandre et le papillon)

Anderson vagy a Coen tesók. A többiek itt nem rúgnak labdába: Gilroynak ez az első rendezése, Schnabel mint külföldi rendező szintén esélytelen. Reitman ugyan fel tud mutatni pár filmet (pl. Thank You For Smoking), de épphogy 30 éves, szóval egy kicsit fiatal. P. T. Anderson szintén elég fiatal (37 éves), de legalább maga mögött tudhat pár kiemelkedő filmet, mint a Boogie Nights, vagy a Magnolia. Coenék viszont marhára megérdemelnék már végre. Én nekik szurkolok.

Végülis úgy néz ki, hogy a There Will Be Blood és a Nem vénnek való vidék között fog eldőlni a fontosabb díjak sorsa. Mindkét film versenyben van a legjobb film, rendező és adaptált forgatókönyv díjakért. A kérdés csak az, hogy az Akadémia az egy visz mindent felfogást követi, vagy osztoszkodás lesz a vége?

Russel Crowe az Amerikai gengszterben egy nőfaló, ugyanakkor tisztességes zsarut játszott a 60-as, 70-es évek Amerikájában. A 3:10 to Yuma esetében az ország nem változott, csak a történet jó 80-90 évvel korábban játszódik, illetve Crowe most nem a törvény oldalát erősítit, hiszen egy kegyetlen bandavezért formál meg.

A 3:10 to Yuma tehát egy vérbeli western, amiben hidegvérű gyilkosok mászkálnak a poros kisvárosok utcáin, oldalukon a hatlövetűvel. A klasszikus western hangulat azért is adódik, mert egy pontosan 50 évvel ezelőtt megjelent azonos című filmnek a remake-jével van dolgunk. Nem tudom megmondani, hogy milyen változásokat eszközöltek az újabb verzión a régihez képest, de annyi biztos, hogy az alaptörténeten nem változtattak semmit: Ben Wadet (Russell Crowe), a híres bandtitát egy postakocsi kirablását követően elkapják egy kisváros kocsmájában. A helyiek azt a feladatot kapják, hogy jutassák el Wadet a közeli Contention-be, és rakják fel a 3 óra 10 perckor Yumába induló vonatra. Erre a kemény feladatra vállalkozik Dan Ewans (Christian Bale), a helyi farmer is, akinek a feladat sikeres befejezése esetén 200 dollár ütheti a markát. A dolog persze nem ennyire egyszerű, hiszen Wade bandájának tagjai megpróbálják mindenáron kiszabadítani vezérüket.

A 3:10 to Yuma (aminek az eredetiéjét Ben Wade és a farmerként fordították le anno) egy igazi klasszikus western, ahol a fegyveres csaták mellett a marcona hősök és gazemberek az igazi főszereplők. Az tehát mindenképpen pozitívum, hogy a rendező, James Mangold (akinek többek között a szerintem kurva jó Cop Land-et, az Azonosságot és a Nyughatatlant köszönhetjük) nem próbálta meg rendhagyó módon újraértelmezni filmje eredetiét, hanem megmaradt az 50-es 60-as évek amerikai westernjeinek stílusánál. Itt kérem szépen nincsenek a Butch Cassidy-hez hasonló humoros jelenetek, az életüket élvezni próbáló szereplőkkel, csak egy csomó mogorva ember, akik az életüket próbálják megmenteni. Ennek köszönhetően a film hangulata sem túl vidám, de épp így tökéletes.

A történet igazából a megkeseredett farmer és Ben Wade kapcsolatáról szól, bemutatva, hogyan viszonyulnak egymáshoz az események előrehaladtával. A vonat indulásának közelettével kettejük kapcsolata egyre feszültebbé válik, az értékrendbeli különbségek egyre jobban előjönnek. Mindezt a lelki harcot a film kitűnően mutatja be, persze fegyveres akciókkal kiegészítve. A színészek végig hitelesek szerepükben, Crowe és Bale nagyon jó párost alkotnak, de a pálmát nem ők, hanem Ben Foster viszi el, Wade jobbkezének, Charlie Prince-nek a szerepében. A nőies vonásokkal rendelkező szinész tökéletesen hozza ezt a kőkemény, ám kissé pszichopata karaktert. Nem is csoda, hogy a filmplakáton is ő látható, hátulról fényképezve (a kép itt vagy a tovább után). A filmben rajtuk kívül feltűnik még a felismerhetetlen Peter Fonda is, aki az egykori bérgyilkost, a manapság a vasúttársaság "alkalmazottjaként" dolgozó Byron McElroyt alakítja.

Összességében 8/10 jár a 3:10 to Yumának. Mindezt azzal lehet indokolni, hogy a mai westernek közül hangulatával mindenképpen kiemelkedik, azonban semmi újat nem ad a 60-as évek nagy klasszikusaihoz képest. Sajnos a western egy olyan műfaj, ahol a 60-as évek vége óta nem lehet igazán újat mutatni (a Nincs bocsánatot leszámítva). Ez alól a Yuma sem kivétel, azonban a műfaj kedvelőinek így is erősen ajánlott!

Úgy tűnik Josh Brolint majdnem 40 évesen fedezte fel Hollywood, hiszen 2007-ben három filmben is szerepet vállalt: a Terrorbolygóban, a Nem vénnek való vidékben és az Amerikai gengszterben. Az imdb-n megnéztem, hogy miben láttam még, és meglepődve tapasztaltam, hogy első szerepe a Kincsvadászokban volt. Gondolom senkinek nem kell bemutatnom ezt a frenetikus, a mai huszonévesek körben kultikus kalandfilmet. A 17 éves Brolin Brand Walsht alakította, aki a Sean Astin által megformált Mickey bátyja volt. Szóval itt van egy kép, akkor és most:

Itt meg az egész Kincsvadászok csapatról.

A Lurdyban már elég régóta kint van a film plakátja, ami igencsak a Sebhelyesarcúra emlékeztet. Ahogy olvasgattam a filmről, jópáran a Tony Montana életéről szóló remekművel hasonlították össze. Ez utóbbit mondjuk nem igazán értem, mert azon kívül, hogy az Amerikai gengszter is a drogról szól, meg egy bűnöző felemelkedéséről és bukásáról (ahogy a legtöbb gengszterfilm), semmi hasonlóság nincs a két film között. A Sebhelyesarcú stílusa egészen más, ott a történet egy ember életére koncentrál, amiben a magánélet is jelentős szerepet kap. Az Amerikai gengszterben azonban két főhős van, akiknek az útja csak a film felénél keresztezi egymást.

Az egyik szál Frank Lucasról (Denzel Washington) szól, aki Harlem főnökének a sofőre és behajtója egyszerre. Igazi példaképként tekint mesterére, akinek a halála után megpróbál gyorsan a helyébe lépni. Ehhez persze egy nagy ötlet és egy jól felépített rendszer kell. Így utazik el Vietnámba, ahonnan az Amerikai Hadseregen kersztül hozza be Amerikába a tiszta heroint. A másik szál főszereplője Richie Roberts nyomozó (Russel Crowe), aki Serpicoként küzd a rendőri korrupció, illetve a kábítószerek ellen. Úgy bő egy óra után a két szál "meglepő" módon összeér, hiszen Roberts nyomozó Frank Lucast próbálja mindenáron elkapni.

Az Amerikai gengszter hangulata engem leginkább a Fedőneve: Donnie Brascora, illetve (a közelmúltból) a Zodiákusra emlékeztetett. Ez elsősorban az időszaknak köszönhető, mivel 1967. és 1976. között követjük nyomon az eseményeket. Az egész környezet iszonyat feelinges, a New York-i városrészek, a kocsik, az öltözködés mind-mind nagyot dobnak a hangulaton. A film nem száll túl mélyre a bűnözéssel kapcsolatos problémákat illetően, megmarad a jól bevált felemelkedés és bukás vonalon. Az viszont kifejezetten üdítő volt, hogy behozták ezt a korrupt rendőrős témát, aminek a szereplők jövőjében is nagy szerepe van a film végén. A film végig kiegyensúlyozott maradt, nem voltak komolyabb hullámvölgyek, szerencsére a magánéletet bemutató jelenetek sem vitték túlzásba, mint pl. a Donnie Brascoban. A 145 perc tiszta játékidő végig élvezetes volt, egy percig sem unatkoztam rajta.

Frank Lucas igazán érdekes személyiség, hiszen egyszerre konzervatív és reformer, ami a jellemében is meglátszik: a család számára szent és sérthetetlen, megbecsült ember hírében áll, ugyanakkor az üzletben brutális, bárkit agyonver, vagy megöl. Denzel Washington pedig ezt az ellentmondásos karaktert kitűnően formálja meg. Russel Crowt sajnos nem igazán tudom hova tenni, mert összességében jó volt, de nekem mégis hiányzott az alakításából valami. Bár mondjuk ebben az is közrejátszhat, hogy az ő szerepe kifejezetten átlagosnak mondható Lucas mellett. A mellékszereplőkkel kapcsolatban mindenképpen kiemelném Josh Brolint, aki a korrupt zsaru szerepét nagyon jól hozza, illetve Lucas tesójának a szerepében Chiwetel Ejiofort, akit az Ember gyermekéből ismerhetük.

Az Amerikai gengszter legnagobb negatívuma, hogy semmi újat nem ad. Egyszer nagyon jó volt, a 60-as 70-es évek hangulata iszonyatosan feelinges, voltak izgalmas és feszültséggel teli jelenetek (pl. a rajtaütés), de ezen kívül semmi extra. Az, hogy a rendező Ridley Scott volt, csak akkor tűnik fel az embernek, amikor a végefőcím kezdetekor kiírják a nevét. A film végülis egy 8/10-et megér, de az biztos, hogy nem lesz egy töbször újranézhető klasszikus, mint mondjuk a Gladiátor.