Korábbi írásaimban már jeleztem, hogy a magyar filmeket rózsaszín szemüvegen keresztül nézem. Ez, és a Kern András iránti feltétlen rajongás vezethetett ahhoz, hogy a Halálkeringőt a rengeteg ügyetlensége ellenére is nézhető filmnek tartom. Műfaja szerint thriller, erre…

Képzelj el egy szokványos amerikai tinifilmet, vegyél el belőle minden kreativitást, humort, dögösséget és értékelhető színészi játékot, na most már be tudod lőni a filmet, ha nem is láttad. Tulajdonképpen ennél sokkal több szót nem is érdemelne a dolog, főleg nem tőlem,…

Egy sikerfilm előre be nem tervezett folytatása általában nem szokta megközelíteni az első rész színvonalát. Ezzel szerintem a többség egyetért, és talán azzal is, hogy egy folytatás úgy általában, ha magyar filmről van szó, hatványozottan necces. Az elmúlt tíz évben nem is nagyon volt erre példa,…

Újabb magyar film a kínálatban, amit széles közönségnek szánnak: ezúttal nem egy gagyi vígjáték, hanem egy nagyon is komoly műből készült adaptáció (itt jelzem, hogy nem olvastam Márai regényét, szóval csak a filmről írok), amelyben mozivásznon ritkábban látható…

Legutóbb leszóltunk egy magyar közönségfilmet, most viszont dicsérünk egyet. A Casting minden tényleg szar volt, a Kalandorok azonban a színvonalas és egyben szórakoztató vonalat képviseli a magyar filmgyártásban. A történet röviden annyi, hogy az alkalmi zenélésből élő Gézát (Rudolf Péter)…